A vitiligo (Leucopathia acquisita) egy szerzett idiopatikus rendelleness�g, ahol hi�nyoznak a m�k�d� melanocit�k. Az �tlagos kor, amikor el�j�n 20 �v. A leggyakrabban �rintett testr�szek az arc, a k�zfej, h�nalj, k�ld�k �s anogenit�lis r�sz k�r�li b�r �s az als� v�gtagokon a s�pcsont feletti b�r. Az �rintett b�rfel�let �ltal�ban feh�r hat�st kelt, konvex �lei vannak, �s v�ltoz� sz�mban �s kiterjed�sben lehet jelen. A vitiligo kezel�se hosszadalmas, �s gyakori a betegs�g visszat�r�se.

Ez az a betegs�g, amir�l sokan azt hiszik, hogy b�rfeh�r�t�s. NEM IGAZ! Michael sz�nesb�r� amerikai volt, �s b�szk�n felv�llalta mindig. Sz� sincs b�rfeh�r�t�sr�l. Michaelt el�g kor�n el�rte a betegs�g, a 80 �vekt�l fokozatosan feh�redett a b�re, ami ellen kezel�sekkel �s sminkel v�dekeztek, b�r a betegs�get meg�ll�tani nem tudt�k. 1986-ban diagnosztiz�lt�k a vitiligot, majd mellett a lupust is, amib�l az �nekes kigy�gy�lt. A lupus volt az oka, hogy MJ arc�n v�r�s foltok jelentek meg az orra mellett.

MI A VITILIGO?

A b�r fest�khi�ny�val j�r� betegs�g. Nem fert�z�. Genetikai h�ttere igazolt.

A vitiligo pontos oka egyel�re ismeretlen. Csak felt�telez�sek vannak ezzel kapcsolatban.

A vitiligo jelenleg nem gy�gy�that�.

Kezel�si m�dszerek l�teznek, melyek esetleg seg�thetnek cs�kkenteni vagy megsz�ntetni a pigmenthi�nyt.

Egyes esetekben semmilyen kezel�si m�dszer nem jav�t a beteg �llapot�n.

A vitiligo vil�gszerte a lakoss�g k�r�lbel�l 1-2 %-�t �rinti.

A betegs�g orvosi �s nemzetk�zileg haszn�lt megnevez�se vitiligo.

Magyarul (szerzett) pigmenthi�nynak, foltos fest�khi�nynak vagy b�rfest�khi�nynak nevezhetj�k.

N�met nyelvter�leten „feh�rfolt-betegs�g” (Wei�fleckenkrankheit) n�ven is ismert.

A vitiligo sor�n a b�r foltokban vesz�ti el eredeti barnas�g�t, s ezeken a helyeken teljesen pigmentmentes, feh�rnek t�n� b�r marad. E feh�r foltok b�rmely �letkorban jelentkezhetnek, s�t el�fordul, hogy valaki ilyen foltokkal sz�letik.

A foltok n�veked�se, stabilit�sa:

A foltok egyes esetekben �lland� m�ret�ek maradnak. De t�bbnyire lass� n�veked�st mutatnak, ami n�ha �vekre vagy v�glegesen meg�ll, n�ha rohamoss� v�lik. Ritka esetben a teljes testfel�leten sz�tterjed �s teljes pigmentveszt�st okoz.

A foltok a test b�rmely pontj�n megjelenhetnek, de leggyakrabban kezeken, v�gb�l- �s nemi szerv k�rny�ken, arcon keletkeznek el�sz�r. A legt�bb esetben a foltok elhelyezked�se a test k�t oldal�n nagyj�b�l szimmetrikus. Nem ritka eset, hogy a pigmenthi�nyos foltban a sz�rzet is elveszti sz�n�t.

Magyarorsz�gon kb. 100-200 000 vitiligos beteg van. K�z�tt�k sok a gyermek.

A vitiligo nem fert�z� betegs�g!

A k�v�l�ll�k a riaszt� foltok �s az ismerethi�ny miatt gyakran gondolj�k azt, hogy a vitiligo fert�z� betegs�g, �s ennek megfelel�en reag�lnak. Ez rendk�v�l megnehez�ti a vitiligos betegek �let�t, mindennapjait. K�l�n�sen a gyermekeknek �s a tin�dzsereknek jelenthet nagy lelki terhet ez a betegs�g. A betegs�g pszich�sen kihat a sz�l�kre, hozz�tartoz�kra is.

A vitiligo gyakran csal�di halmoz�d�st mutat. Sz�mos eset ismert amikor csal�don bel�l, v�rrokonok k�r�ben t�bben is �rintettek a betegs�ben, ez pedig nyilv�nval�an arra utal, hogy a vitiligora val� hajlam bizonyos fokig �r�k�lhet�.

A vitiligoban szenved� emberek nagy r�sze j� �ltal�nos eg�szs�gi �llapotnak �rvend, �m maga a betegs�g - �rtalmatlans�ga ellen�re - m�sodlagos vesz�lyeket rejt (gyors le�g�s a napon, amely ak�r m�g b�rr�k kialakul�s�hoz is vezethet), a h�tk�znapokban pedig nem csek�ly lelki terhet jelent a foltok elvisel�se. A foltok gyakran rendk�v�l elcs�f�tj�k az �rintetteket, s ez esetenk�nt nagyon megnehez�ti szem�lyes kapcsolatok kialak�t�s�t, az �ll�skeres�st, t�rskeres�st, a k�z�ss�gekbe val� beilleszked�st, a mindennapi �letet.

A vitiligot t�rsbetegs�gek is k�s�rhetik. Pl.: pajzsmirigy betegs�g, savhi�nyos gastritis, Diabetes mellitus (cukorbetegs�g), Addison-k�r (id�lt, els�dleges mell�kvesek�reg-el�gtelens�g), An�mia pernici�za (v�szes v�rszeg�nys�g), stb.

Vitiligon�l a b�rgy�gy�sz illetve a szakorvosok feladata az esetleges t�rsbetegs�gek, g�cok, hi�ny�llapotok felder�t�se �s kezel�se.

A vitiligo semmi esetre sem tekinthet� egyszer� kozmetikai probl�m�nak, ez egy val�di megbeteged�s - annak ellen�re, hogy b�rgy�gy�szok jelent�s h�nyada sz�ps�ghib�nak tekinti.

Igen ritka esetben a vitiligo spont�n "gy�gyul" (t�netmentess� v�lik), an�lk�l, hogy a beteg b�rmit tett, vagy �letvezet�s�n b�rmit v�ltoztatott volna ennek �rdek�ben.

Saj�t gy�jt�s �s k�pek. Elvinni TILOS!